2012-02-15 19:26:08
Ezen a héten kapunk díjmágneseket, új magyar játékfilmet és egy szokatlan irodalmi adaptációt. És a Szépség és a szörnyeteg is megint mozikba kerül, de azt hiszem arról felesleges bármit is mondani.
Üvöltő szelek - A FILMKOLÓNIA AJÁNLJA

A Wikipedia szerint legalább 10 adaptációja készült már Emily Brontë regényének és ezek között volt MTV-nek készült film és egy Bunuel-féle verzió is, a temérdek BBC változatról és rádiójátékról már nem is beszélve. Andrea Arnold, az Akvárium és a Red Road rendezője próbált valami új fogást találni az ezerszer tálalt történeten és úgy tűnik, sikerült is neki. Egyrészt Heathcliff figurájára egy fiatal fekete srácot talált, amivel biztos hőbörgésre készteti a szöveg puristáit, másrészt pedig erre a sztorira is ráerőltette a saját képi világát, azaz a kisrealista, kézikamerás, ráadásul 4:3-as képarányban felvett képeket, amivel pedig az álmosító irodalmi adaptációk kényelmes nézőit fogja majd kiborítani. A kiborítás és hőbörgés pedig jó egy olyan porosnak tartott, de izgalmas történet esetében, mint az Üvöltő szelek, néha érdemes új utakat keresni, ami láthatólag Arnold szándéka volt. Az pedig extra jóság, hogy egy jóideje ennek a filmnek a legjobbak a sajtófotói. Agatha A. Nitecka fotózta a promóciós képeket.

Részlet a Filmkolónia kritikájából: "Matt King (Clooney) felesége csónakbalesetet szenved és kómába esik. A baleset után King magára marad lányaival, és egy nagy üzleti döntéssel, ami pont a felesége emlékét tiporná a földbe - örököse egy nagy, érintetlen területnek Hawaii egyik szigetén, ami éppen eladás előtt áll. Ahogy rosszabbodik a nő állapota, úgy derül ki egyre több titok - nemcsak róla, hanem az egész King-családról.
Clooney nagyszerű alakítása ellenére az Utódok tulajdonképpen egy káprázatos helyszínen játszódó szappanopera, megváltásra váró főszereplővel, családi drámával, tragédiával, komédiával, érzékeny pillanatokkal, harsány nevetésekkel, melankóliával. De egy szappanopera. Egy barátságos zümmögés, egy ringatózó hintaágy. Egy limonádé. Olyan, mint egy képeslap Kauai szigetéről, amire egy Coelho-bölcsességet nyomtattak. Szentimentális és végig kiszámítható, de vitathatatlanul kellemes."

Marilyn Monroe élete addig lesz rejtély míg világ a világ, hiába jelenik meg róla egy csomó emlékező könyv, spekuláció, vagy ilyen film, mint amit Simon Curtis rendezette. Túl komplex személyiség volt ahhoz, hogy egyszerűen meg lehessen magyarázni, de túl egyszerűnek tűnt kívülről, hogy a korában kellően foglalkozzanak vele. Az Egy hét Marilynnel viszont olyan filmnek tűnik, ami nem hajlandó még a felszínt sem kapargatni, inkább bemutatni egy rövid részletet a színésznő életéből, hogy a főszereplője megkapja az illedelmes díjakat (Michelle Williams már kapott is egy Golden Globe-ot), aztán mindenki elfelejtse. Curtis filmje az 1957-es A herceg és a színésznő forgatására figyel, pontosabban a konfliktusra Monroe és a rendező Laurence Olivier között. A forgatás nem volt egyszerű, a két tehetség gyűlölte egymást, a szőke szépség beteges volt a film készítése közben, sőt, el is vetélt a munkálatok alatt. Drámából van bőven alapanyag.

Egy európai asszony messzire menekül a családja, de főleg férje elől. Erről szól Török Ferenc új filmje, az Isztambul, aminek a szinopszisáról nekem folyamatosan Dusan Makavejev Montenegrója ugrik be, bár van egy sejtésem, hogy a magyar rendező nem merte megtenni azt a cinikus lépést, amivel a jugoszláv fejezi be a filmjét. Na de mindegy, van itt enélkül is tartalom bőven, bár a filmnek szinte keserves utat kellett bejárnia, hogy feltűnjön a magyar mozikban, még a szemlén is csak egy zártkörű vetítése volt. És amikor az origo filmklub megkérdezett egy török nézőt - Isztambulban ugyanis előbb lehetett megnézni, mint Budapesten - ő sem volt oda meg vissza tőle.

Létezik megbízhatóbb színész Denzel Washingtonnál? Nem hiszem. Ő az az ember, aki ha borzalmas egy filmben, akkor is a rosszul megírt szerepre fogjuk. Ha pedig jó, akkor nem tesszük szóvá, mert úgyis ezt vártuk tőle. Washington ebben a filmben egy közveszélyes titkos ügynök, akik hét lakat és Ryan Reynolds alatt tartanak egy johannesburgi biztonságos házban, aztán beront egy csapat kommandós megpróbálja leszedni őt, mielőtt további titkokat szivárogatna. Így aztán elkezdődik a hajsza a dél-afrikai főváros utcáin. Csákvári mester csak úgy jellemezte, hogy "rég láttam ekkora szart", és ez sanszosnak is tűnik a tréler alapján. Ha mindenképpen amerikai filmet akarunk nézni, akkor inkább válasszuk az Utódokat, ha pedig valami érdekeset, akkor ott van az Üvöltő szelek.